@jobkereso:
A globalizáció szempontjából mindegy. A lényeg, hogy semmi új nincs abban, hogy egyes munkafolyamatokat máshol végeztetünk.

"Manapság csupa olyan dolgot termeltet a nyugat a leigázott (vagy megvásárolt) provinciáiban, amit otthon is meg tudna termeltetni, csak így olcsóbb."
Igen, és ez jó. Norvégiában is lehetne narancsot termelni, de Spanyolországban sokkal hatékonyabban tudják csinálni. Spanyolországban is lehet lazacot tenyészteni, de Norvégiában sokkal hatékonyabban lehet csinálni.
Attól nő mindkét ország termelékenysége, hogy arra fókuszálnak, amiben jobbak.
Nem történik más, akkor se, amikor az autógyár az összeszerelést kiszervezi Mexikóba. A mexikóiak költséghatékonyabbak a kézimunkában, ezért a kézimunka igényes folyamatokat átviszik Mexikóba. Mexikóban viszont még ilyen ipar se lenne, ezért Mexikó is jól jár ezzel.

Felejtsük el a gyarmatosítás szót is. A gyarmatosítás erőszak, itt viszont együttműködésről van szó. Akarták a kínaiak is, meg a nyugatiak is.

"oda nem lehet kizárólag nyugati tulajdonú üzemeket telepíteni, csak vegyesvállalatot"
Ennek gyakorlati jelentősége csekély.

Mindenki elhúzott, aki felismerte, hogy felesleges ellenállni a globalizációnak, inkább profitálni kell belőle. Kína se tett mást. Elkezdte csinálni a kulimunkát a nyugati cégeknek. Aztán, ahogy beletanult, a nyugati cégek elkezdtek egyre összetettebb munkákat odavinni. Kína meg tanult belőle. Ez egy több évtizedes folyamat, de ugyanez történt máshol is. Amíg a nyugati marxisták hadoválnak kizsákmányolásról, addig a "kizsákmányoltak" mindent elkövetnek, hogy még több "kizsákmányoló" menjen az országukba és szép lassan meggazdagodnak a "kizsákmányolásból". És, nem csak Kína, az összes többi koszfészek is így kezdte. Indiai Tata az egyik legnagyobb céggé nőtte ki magát évi 110 milliárd dolláros bevétellel. Már ott tartunk, hogy kínai, indiai cégek vásárolják fel a nyugati cégeket.

A mese igaz. Ha két ember megállapodik valamiben, akkor nem állapodnak meg olyan dologban, ami nem előnyös mindkettőnek. Olyan csak akkor történik, ha kényszeríted az egyiket. De a kereskedelemben nincs kényszer. A legrosszabb, amit elmondhatsz, hogy az egyik többet keres a tranzakción, mint a másik. De szegényebb egyik se lesz.

Ha a bérszínvonal egy mesterségesen létrehozott dolog lenne, akkor bármikor tollvonással meg lehetne változtatni, de nem lehet. A bérszínvonal számos tényező által spontán alakul ki.

Természetesen mindenki számol a szállítás költségeivel. Öngyilkosság lenne nem tenni. A maximális profitot csak úgy lehet elérni, ha mindent figyelembe veszel.
A globalizáció ellenségei egyszerűen nem értik a gazdaság működését, de nem kell velük leszámolni. Felesleges, mert csak idő kérdése és belátják a tévedésüket. Mindenütt ez történik. Még az olyan makacsul bezárkózó országok is, mint Bhután, belátták, hogy a világ elment mellettük. Van a tényeknek egy olyan tömege, amit már csak a legelvakultabbak képesek figyelmen kívül hagyni.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

"Ez a tőkekihelyezés kora is egy teljesen mesterséges megkülönböztetés. Amikor a rómaiak Egyiptomban termeltették a gabonát az mi volt, ha nem kiszervezett termelés? Amikor a velencei kereskedő Kínából hozatja a selymet?"

A két eset amit példának hoztál merőben más. Amikor a rómaiak a leigázott egyiptomi provinciájukban termeltetik a gabonát, azt a római tulajdonban lévő termelőeszközzel végzik el. A helyieknek csak bért fizetnek.

A kínai selymet viszont kínai tulajdonú termelőeszközzel állították elő, és adták el az olasz kereskedőnek, aki nagy haszonnal tudta az egzotikus terméket eladni Európában, mert itt nem lehetett ilyet előállítani.

Manapság csupa olyan dolgot termeltet a nyugat a leigázott (vagy megvásárolt) provinciáiban, amit otthon is meg tudna termeltetni, csak így olcsóbb.

Kína megint kakukktojás, mert ők nem hagyták magukat gyarmatosítani, oda nem lehet kizárólag nyugati tulajdonú üzemeket telepíteni, csak vegyesvállalatot.

Ennek megfelelően el is húztak mind gdp-ben, mind technológiában. A kínai cégek most már a saját fejlesztéseikkel jönnek és tarolják le a piacot. Pl huawei, meg a BYD ami Komáromban szerelteti össze magyarokkal a Kínában gyártott alkatrészekből az elektromos buszt.

tök jó ez a tanmese a kölcsönösen előnyös kereskedelemről, én is ismerem

csak nem teljesen igaz, mert a valóságban a termelők lehetőségei közti különbséget nem az ásványkincsek, vagy a klíma vagy más eleve adott különbség képezi, hanem az aktuális bérszínvonal, egy társadalmilag mesterségesen létrehozott jelenség

meg persze ez a globalizációra és specializációra utaló elképzelés nem számol az áruszállítás árával, és annak környezeti követkeményeivel, és a vámokkal, adókkal sem - ez utóbbiakat a globalizáció elmaradott szemléleletű ostoba, begyöpösödött és maradi ellenségének tartja akivel le kell számolni

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@jobkereso:
Ez nem paradoxon, hanem egy átmeneti állapot. Valóban okoz munkanélküliséget, de ami bevételt szerez, azt ő el is fogja költeni, azaz megjelenik mint kereslet, azaz munkahelyeket teremt vele. Viszont a piac nem működik végtelen sebességgel, ezért a munkanélküliség évekig fenn tud maradni.

Nem, nem volt olyan a tőkefelhalmozás kora. A tőkefelhalmozás nem egy lezárult folyamat, hanem mindig is volt és még most is van. Az más kérdés, hogy vannak időszakok, amikor a termelékenység növekedés nagyobb lendülettel zajlik. Ilyenkor a vagyonok is látványosabban nőttek. Az ipari forradalom alatt is azért épültek ki nagy vagyonok, mert hirtelen iszonyatosat nőtt a termelékenység. Főként a gőzgép elterjedésének köszönhetően.

Ez a tőkekihelyezés kora is egy teljesen mesterséges megkülönböztetés. Amikor a rómaiak Egyiptomban termeltették a gabonát az mi volt, ha nem kiszervezett termelés? Amikor a velencei kereskedő Kínából hozatja a selymet?
A globalizációban semmi újdonság nincs, csak annyi, hogy az anyag, pénz és információ mozgatás ma már sokkal gyorsabb és olcsóbb.

A humán szakok hasznossága érdekes kérdés. Való igaz, hogy a munkaerőpiac nem vesz fel évi 500 filozófust, míg mérnökből akár 50 ezret is. Az teljesen igaz, hogy nem minden diploma egyenértékű termelékenységi szempontból.

Ez is egy rossz gondolkodási paradigmarendszer. Nem az Unió szívja el, hanem az emberek döntenek úgy, hogy máshova mennek. Az emberek szabad akarattal rendelkeznek és odamennek, ahol jobb körülményeket találnak. Ha úgy tetszik az államok is olyanok, mint a szolgáltatók. Versenyezniük kell az ügyfelekért.
Egyébként a helyzet messze nem ennyire fekete-fehér. Az emberek jelentős része megszedi magát és utána hazajön. Nem mindenki, de sokan.

Marxizmussal nem lehet pro jönni. Marx világmodellje tévedésekre épült és ezekből vont le téves következtetéseket. Nem véletlen, hogy egyetlen ország se járt sikerrel, ahol az elméletét megpróbálták gyakorlatba ültetni. Ez egy olyan gazdasági modell, amiről bizonyított, hogy elméletileg se működhet.

Történetesen, ennek a helyzetnek egyáltalán nem vesztese az ország. Nem az történt, hogy volt egy világszínvonalú magyar ipar és azt tönkretette a csúnya multi, hanem itt nem volt versenyképes ipar. Azzal, hogy a nyugati befektető felépített itt egy ipart, nem csak munkahelyeket teremtett, hanem tudást is hozott. Azok az emberek, akik dolgoznak pár évet egy multinál nagyon sokat tanulnak közben. Az meg különösen nagy előny, hogy főleg exportra termelő cégek jöttek. Ezeknél ugyanis több pénz jön be az országba, mint kimegy.
Nem véletlen, hogy a kormányok becsábítani akarják a külföldi befektetőket, és nem elűzni.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

"A hangsúly ott van, hogy egy darabig. Valaha az emberek 95%-a a mezőgazdaságban dolgozott. Ma csak 5%. Nem rémlik, hogy 90%-s munkanélküliség lenne. A felszabaduló munkaerő olcsó lesz és ez ösztönzi a foglalkoztatásukat. Sőt, esetleg olyan tevékenységeket is profitábilissé tesznek, amik eddig nem voltak azok".

Ha van egy eleve alacsony bérű környezet, amiben megjelenik egy nagyon hatékony cég, ami negyede munkaerővel is képes megoldani ugyanazt a kibocsájtást, akkor kivéreztet a piacról 1 versenytársat, ami munkaerőt bocsájt el, tehát ahelyett hogy ez az esemény a munkabérek emelkedését váltaná ki, a csökkenését okozza. Ez azért paradoxon,

Erre pedig épp megfejtés lenne, ha feltesszük hogy ez fordítva történik, azért kényszerült a cég a hatékonysága növelésére, mert drága lett a munkaerő. Miért lett drága a munkaerő? Pl. mert elvándorolt más kontinensre, elvitte a pestis, pénzt kapott külföldről ezért kevés pénzért már nem robotol stb

Az a kiinduló hipotézis, hogy a nyugat jólétét az ottani munkaerő képzettsége, szervezettsége, technikai felkészültsége, a tudomány alkalmazása, és ezekből fakadóan a fejenként előállított jóval nagyobb output okozza. El tudom képzelni, hogy a nyugat felemelkedése közben volt egy hosszú időszak amikor ez igaz volt : a tőkefelhalmozás korában, ehhez esetleg még hozzácsaphatjuk a 20. század végét is.

De most egy másik korban vagyunk, ebben nem a nyugati munkaerő produktivitása a mérvadó, most nem a tőkefelhamlmozás korát éljük, hanem a tőkekihelyezés korát, amikor a felhalmozott tőkét már kihelyezték alacsony bérű környezetbe, és ennek haszna áramlik vissza a tőkefelhalmozás eredeti helyére.

képzés szerepe:
igen, az informatikusok is tudnak némi pénzt keresni, de legjobban a pénzügyi szektor fizeti a béreket. Az IT az értelmezésemben abból él jól, hogy a vállalati bürokrácia munkáját ő végezteti el számítógéppel. Vagy legalábbis hozzásegíti a vállalat bürokráciáját, hogy elvégezhesse. A diplomás képzések felpörgetése viszont nem az IT/műszaki irányába történt, hanem a humán szakok, kommunikáció, tanári diploma stb az amiből elkezdtek sokkal többet képezni.

Műszaki vagy akár It területen ez már csak azért sem megy, mert az adott populáció korlátos részhalmaza képes ezekben a szakmákban sikeres lenni. Attól hogy lejjebb kerül a léc, vagy már nincs is léc, mert ott a tandíj, az alkalmatlan emberek képzéséhez vezet.

Az elmúlt 3 év során nőttek a magyar bérek, és ez részben a jobban fizető ssc illetve multi műszaki állások arányának a növekedése miatt van. Másrészt az únió nem csak a pénzt, de mindjárt a komplett munkavállalót is igyekszik a központba elszívni, abból pedig se helyben elköltött bér, se magasabb helyi termekenység nem lesz - hacsak nem jönnek vissza az elvándorolt agyak céget alapítani.

Lehet jönni a marxizmussal, pro és kontra is, de a jelen helyzet vesztese, az elsősorban nem a magyar munkavállaló, hanem a magyar vállalkozó. Ez a fajta tőkekihelyezéses gyarmatosítás a magyar vállalkozók elől szívja el a piacot, a tőkét, és a munkaerőt is. A munkavállaló azon keresztül válik vesztessé, hogy a perifériáról kiáramló pénzek összességében is csökkentik a periféria fogyasztását, tehát az övét is, és azét is akinek ő adná el a munkaerejét.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@jobkereso:
Azért van, mert nem közgazdasági szemmel nézed. Gazdasági szempontból érték az, amiért valaki más hajlandó lemondani valami másról és annyit ér, amennyit hajlandóak adni érte. Londonban többet hajlandóak adni érte, mint Mátészalkán. Hiába ugyanaz a szolgáltatás, több érték mozog közben, mert a vevő többet hajlandó adni érte, hisz neki is több van. Ezért az a munka többet ér ott.

Lehetne olyan metrikákat kitalálni, amik valamiféle megfogható outputot mérnek, csak semmi értelme. Hiába gyártasz te naponta 3 millió szál gyufát, ha csak egyet tudsz eladni. Félrevezető lenne.
Az eladatlan 2 millió szál igazából selejt, még akkor is, ha tökéletes.

Nem rémlik, hogy olyat mondtam volna, hogy a pénzáramlás a kapitalizmushoz kapcsolódik. Pénz áramlott mindig is, de nem az volt a lényeg, hanem az érték áramlása. A meggazdagodás titka az érték halmozódása, nem a pénzé.

"FDI van, aminek vagy a kamatait vagy a részvények osztalékát kell utalni."
Befektetés után osztalék van, de szinte sejtem, hogy ez merre akar folytatódni. A klasszikus "a tőkés kiviszi a profitot" mém irányába. Viszont nem akarom ismételni magam.

"a diplomás képzések felpörgetésével magas jövedelmű állások fognak majd itt megjelenni, és ez az ország jólétét is előre fogja vinni"
Ez nem önáltatás, hanem konkrétan de facto történik. Egyre több Magyarországon a fejlesztő cég, és a magas képzettséget igénylő jól fizető munkahely. Nem szokatlan az informatikusok közt akár az egy milliós nettó se. És itt költik el. (erről is volt már szó)

Engem meg tudod, hogy mi zavar? A marxista terminológia. Az a baj vele, hogy félrevezeti a gondolatmenetet.

"Egy darabig biztosan."
A hangsúly ott van, hogy egy darabig. Valaha az emberek 95%-a a mezőgazdaságban dolgozott. Ma csak 5%. Nem rémlik, hogy 90%-s munkanélküliség lenne. A felszabaduló munkaerő olcsó lesz és ez ösztönzi a foglalkoztatásukat. Sőt, esetleg olyan tevékenységeket is profitábilissé tesznek, amik eddig nem voltak azok.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@Lord_Valdez: egy nagyon-nagyon termelékeny cég, ha tönkremegy se hagy hátra sok munkanélkülit

Ezt úgy értettem, hogy egy eredendően alacsony munkatermelékenységű (=vagyis ugyanazon outputhoz sok munkaerőt felhasználó) környezetben megjelenik egy hatékony cég, akkor a versenytársai csődbe mennek, az alkalmazottaik kisebb része átvándorol a hatékony céghez, a nagyobbik részük pedig munkanélküli lesz. Egy darabig biztosan.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

engem az a kifejezés hogy 'termelékenység' borzasztóan zavar egy olyan jelenség leírására, amihez a 'termelékeny' szereplőnek a 'nem termelékennyel' szemben csak annyi a különbsége hogy máshol csinálja ugyanazt

a 'termelékeny' egy fizetőképes lokális piacon, a 'nem termelékeny' egy nem fizetős lokális piacon, tehát nem az ő cselekvésükön, a munkaszervezésükön, a szorgalmukon stb múlik hogy az egyik termelékeny a másik nem, hanem a környezeten

épp ezért egy 'termelékenység'-et leíró mint magyar szó, eredeti jelentésében, azt úgy kellene mérni és definiálni is, hogy abban a környezet ne játszon szerepet, és így összehasonlíthatóak legyenek

per pillanat a budapesti és a londoni fogorvos és a pincér termelékenysége nem hasonlítható össze, mert a környezetük ezt eltorzítja

úgy lehetne összehasonlítani őket, hogy a londoni pincért a londoni fogorvoshoz, illetve a budapesti pincért a budapesti fogorvoshoz

Azzal semmilyen módon nem tudok egyetérteni, hogy a centrum-periféria pénzáramok létrejötte a kapitalizmushoz kapcsolódna, és hogy feltételezi a modernitás meglétét. A centrum - periféria jelenség már legalább az ókor óta megvan, spártával, rómával, egyiptommal stb. A kapitalizmus, meg a világrend amiben élünk ugyanezt az ősi viszonyrendszert képezi le más szavakba és tranzakciókba csomagolva. Nem adót fizetünk a nyugatnak, hanem tőkejövedelmet. Nem feudális királyságok, és feudum vannak, hanem FDI van, aminek vagy a kamatait vagy a részvények osztalékát kell utalni.

Ezt nagyon fontos lenne nekünk a periférián megérteni, hogy a munka-termelékenységünk érdemi növelése, amire van tér és mód, az messze nem fog nyugati életszívonalat kínálni. Később sem.

Amikor valaki azzal áltatja magát, hogy az összeszerelő üzem az alacsony hozzáadott érték, és ezért alacsony jövedelem, de majd a diplomás képzések felpörgetésével magas jövedelmű állások fognak majd itt megjelenni, és ez az ország jólétét is előre fogja vinni, keserűen csalódni fog.
Valójában ezzel legjobb esetben dimplomás munkanélkülieket gyártottunk, meg munkaerőt az SSC-knek, és akik ugyanazt a munkát érettségivel is el tudnák végezni.

Ami viszont számítana, az az, hogy az összeszerelő üzem managementje, a vállalati bürokrácia, és a tulajdonosai hol élnek, és hol költik el az így koncentrált árbevételt*: Magyarországon, vagy nyugaton. Ha itt, akkor megjelenik a luxusfogyasztásuk ami elkezdi felfelé tornázni a béreket. Ha nyugaton, akkor továbbra is oda vándorol a pénz, és ott csinál jólétet.

Egyébként ez önmagát is gerjeszti, mert a tőkejövedelem kedvezményezettjei nem kénytelenek általában a jövedelmük nagy részét létfenntartásra költeni, hanem arányaiban többet tudnak megtakarítani. A megtakarításukból pedig vehetnek újabb termelőeszközt a periférián.

*Az árbevétel, a managerszocializmus miatt fontosabb mérőszámmá vált, hiszen az a pénztömeg, amit a management és a bürokrácia felemészt, az a bérköltség rovatban jelenik meg, nem a profit rovatban. Viszont földrajzilag ez is vándorol, a profit eredendően a periféria piszkos termelőüzemeiben keletkezik, és kerül újraelosztásra a vállalati központba, ahol már a fehérgalléros közgazdász, jogász, its, stb kapja meg mint fizetést.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

Ezekre nem levelezésben válaszolnék:
"Egy ilyen szuper-termelékeny cég egy adott piac letarolását követően lépne tovább a következőre, és közben a letarolt szektorban gyártaná a munkanélkülieket."
Ehhez több kiegészítés szükséges:
1. szektort váltani felettébb költséges dolog. Nem túl életszerű a szektorok közti ugrálás.
2. abból, hogy egy cég nagyon termelékenynek bizonyult egy szektorban, egyáltalán nem következik, hogy egy másikban is az lesz.
3. egy nagyon-nagyon termelékeny cég, ha tönkremegy se hagy hátra sok munkanélkülit, hiszen attól termelékeny, hogy kevés munkaerő felhasználásával tudott sok értéket előállítani. A nagy munkanélküliség maximum csak a konkurenciájából származhat

"Pont az a lényeg, hogy a termék/szolgáltatás (ezen az áron történő) értékesítésének a feltétele hogy legyen olyan vásárló akinek van bőven pénze. Vagy azért mert tőkejövedelmként kapja, vagy azért mert olyan magas az órabére, hogy ki tudja fizetni. Ezt az elkölthető jövedelmet teremti meg a centrum-periféria pénzáram, ami a perféria felől mutat a centrum felé. Ha nem lenne ez a pénzáram, akkor a centrumban sem lenne fizetőképes kereslet a SW logós pendrájvra, és 10k helyett 2,5K-ért lehet eladni, kb annyiért amennyit a termék objektív hasznossága kiad."
Igen, az fontos, hogy legyen fizetőképes kereslet. Pont, azért nem tudja egy cég nagyon lehagyni a környezetét, mert a vevőinek is magas termelékenységűnek kell lennie ahhoz, hogy egyáltalán a vevői lehessenek. Kazahsztánban nem fogsz sok Lamborghinit eladni, de Kaliforniában igen.

Nem a pénzáram a lényeg, hanem az érték áramlása. A pénz csupán egy szimbóluma az értéknek. Gazdagabbá tudsz válni úgyis, hogy közben nem mozog a pénz, hanem csupán a meglévő készleted felértékelődik. Emiatt, ha létezne olyan, hogy nulla külkereskedelemmel bíró ország, akár az is tudna egyre gazdagabbá válni.

Felejtsd el az objektív hasznosságot. Nem létezik olyan. Az érték teljesen szubjektív.

"Ezt lehet hogy így 3 évvel később újraolvasva, már jobban értem, hogy ezt a munkatermelékenységet nem az illető bérköltségéből vagy a béréből számolják vissza, hanem a cég árbevételét osztják el a benne ledolgozott munkaórákkal. Erre viszont megintcsak jön az hogy a kereslet a cég termékére milyen környezetből származik és miért. Sokkal logikusabb azt feltételezni, hogy először a tőkés* luxusfogyasztása teremt keresletet a szolgáltató szektor cégeinek, az így kitermelt magas munkabérek miatt kell a többi szektorban is bért emelni, hogy azok ne vándoroljanak el a szolgáltató szektorba. Tehát működik a Balassa-Samuelson, de a másik irányba. A Tőkés itt általánosabb fogalom, nemcsak a pénzbeli/termelőeszközbeli tőkét jelenti, hanem a szociális tőkét is, tehát ha valaki egy nagyvállalati bürokráciában harcolt ki magának pozíciót, az a munkájától kb függetlenül magas jövedelmet biztosít neki, ő pedig ennek elköltése közben generál keresletet a szolgáltató szektor számára."
Majdnem. Az árbevételből le kell vonni az anyagköltségeket, majd elosztani a munkaórával. Viszont ezt nem érdemes egyéni szinten nézni, maximum vállalati, vagy osztály szinten. A szovjetek megpróbálták számszerűsíteni az egyéni termelékenységet, de nagy kudarc lett belőle.

Nagyjából erről van szó, de nem szabad a sorrendiséget ilyen merevnek feltételezni. Nincs olyan, hogy "először a tőkés". Ahhoz, hogy egyáltalán létezni tudjon a tőkés előbb szükség van egy bizonyos termelékenységi szintre. És, ez igaz a "szociális tőkésre" is. A neolitikumban nem tudott volna létezni értelmiségi. Nagy létszámú szellemi foglalkoztatott réteg lehetetlen volt az ipari forradalom előtt. Hasonlóképp, egy széles középosztály is.
Sokkal inkább egy együtt fejlődésről van szó, ahol a magasabb termelékenységű dolgozók húzzák felfelé a többieket is.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

index.hu/kulfold/eurologus/2017/02/28/nemetorszag_nagyot_szakit_az_eu-bol/

a lényeg:

"A strukturális alapok azért vannak, hogy versenyképesebbé tegyék a gyengébb régiókat. És minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba jön vissza. A lengyelek arra használják ezt a pénzt, hogy a német építőiparnak adnak belőle megrendeléséket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak."

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@jobkereso:
De bizony, hogy a termék áráról beszélünk. Az adja az értéktöbbletet, hogy a munkafázis után mennyivel tudod többért eladni. És ez az értéktöbblet alapjaiban határozza meg, hogy mennyit fogsz fizetni a munkafázis elvégzéséért. Többet nem, mert azt nem munkáltatásnak hívják, hanem jótékonyságnak. A vállalat célja pedig a profittermelés, tehát ha valamit nem tud nyereségesen csinálni azt vagy kiszervezi, vagy megszünteti.
Kevesebbet fizethet, ha túlkínálat van munkaerőből, de többet nem. Nem fizetheted meg jobban, mint amennyi érteket hozzáad. Illetve megteheted, nem tilos, csak valami nagyon jó okod kell, hogy legyen rá, mert önmagában vége irracionális.

"a tautológia lényege hogy azért produktív mert sok értéket teremt egységnyi idő alatt, és azért teremt sok értéket egységnyi idő alatt mert jól keres, megfizetik."
Nem, nem, nem! Nem azért teremt sok értéket, mert megfizetik, hanem mert sokkal többért lehet utána eladni, amit csinál. Egy autó összerakása egzaktul ugyanannyi értéket teremt, akár túlfizetett melóssal csináltatom, akár rabszolgákkal, vagy robotokkal.

"Ha nem lenne gazdag ember, akinek van pénze erre, akkor nem kereshetne a star wars pendrive desigenere sem. Ugyanezt nem lehet Indiában eljátszani, mert ott nincs pénz ilyesmire, ők inkább megveszik a kínait sw nélkül 1500ért"
Ha be vagy zárva egy szegény piacra, akkor semmilyen magas hozzáadott értékű munkát nem lehet elvégezni, mert nincs rá vevő. Viszont ez lényegében csak papíron létező lehetőség.
Ezen a ponton hívnám fel ismét a figyelmet arra, hogy az ár és bérszínvonalat az _átlagos_ termelékenység határozza meg. Azaz, ha akkor fogsz tudni sokat kérni, ha a vevőidnek is magas a termelékenysége.
Ha ad absurdum elképzelsz egy nagyon szegény, zárt országot, és ott létrehozol 1 darab céget, ami szuper termelékeny.Teljesen mindegy, hogy luxus pendriveról beszélünk, vagy valami olcsó tömegtermékről, a korlátozott fizetőképes kereslet miatt pillanatok alatt telíti a piacot és game over. Egy ilyen gazdaságban egy cég termelékenysége se tudja jelentősen maga mögött hagyni az átlagot. De ilyen ország nincs, még Észak-Korea sem él teljes elszigeteltségben.

Attól tartok, hogy nem érted a produktivitás koncepcióját. Nem a munka minősége és nem a mennyisége a döntő, hanem az értéktöbblet. Persze, az lehet minőségbeli, vagy mennyiségbeli különbség is, de nem feltétlenül az.
Azért tudja többért eladni a made in Germany feliratú pendrive-t, mert a vevők számára többet ér. A végső döntést a vevő hozza, a maga szubjektív szempontjai alapján és, ha ő úgy ítéli meg, hogy neki többet ér attól, hogy rajta van a felirat, akkor az a felirat értéknövelő hatású.
A jelenségnek még gúnyneve is van: badge engineering. Amikor egy cég semmi mást nem ad egy termékhez, mint egy jól hangzó márkanevet. Bármennyire abszurdan is hangzik, de gazdasági értelemben ez egy produktív, értékteremtő tevékenység.

A termelékenységet munkaórára vetítve értjük. A bérszínvonal szempontjából ez a releváns.
A return on investment egy más téma. Annyi köze van a bérekhez, hogy a magas termelékenység többnyire tőkét igényel, azt meg a tőkés nem adja, ha nem lát esélyt egy kellemes haszonra.

A letelepedési kötvénytől ilyet ne várj. Ezek az emberek nem azért veszik (hiteleznek az államnak), mert itt akarnak élni, hanem mert szabad mozgás kell nekik az EU-ban.
Amellett, hogy még, ha itt is költenék el, ez akkor is egy kereslet oldali élénkítés lenne, ami nem oldja meg a magyar gazdasági strukturális problémáit.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@Lord_Valdez:
Nem a termék áráról beszéltünk, hanem a munkabérről, és a tautológia lényege hogy azért produktív mert sok értéket teremt egységnyi idő alatt, és azért teremt sok értéket egységnyi idő alatt mert jól keres, megfizetik. A dolog azzal együtt tautológia, hogy valaki megveszi a star warsos pendrive-ot 10 ezerért. Ha nem lenne gazdag ember, akinek van pénze erre, akkor nem kereshetne a star wars pendrive desigenere sem. Ugyanezt nem lehet Indiában eljátszani, mert ott nincs pénz ilyesmire, ők inkább megveszik a kínait sw nélkül 1500ért

Nem az a döntő, hogy az SW designer, az SW franchise felépítő milyen remek munkát végzett, és egy munkaórája alatt milyen sokat keresett, hanem hogy a terméket, vagy annak szoft részét el tudja adni a pénzzel kitömött tőketulajdonosok gyerekeinek, meg a belőlük élő magasabb fizetést kapó embereknek.

Akkor lenne ez valódi produktivitás különbség, ha azt látnánk hogy a nyugati 1 munkaóra alatt kétszer annyi pendrive-ot állít elő mint a keleti, és ezért megérdemelten keres kétszer annyit. Ez nem igaz, nem történik meg, az történik hogy a nyugati a pendrive-ot (azt az 1-et amit legyárt) több pénzért adja el, mert rá van ütve hogy made in Germany, vagy az SW logó. Azért tudja ennyiért eladni, mert van fizetőképes kereslet, akit nem érdekel túlzottan a termék ára, mert van bőven pénze. Ez persze nem fenntartható modell, mert SW logós pendrive-ot a kínaiak is tudnak csinálni, csak 10k helyett 2k-ért. Ilyenkor simán az történik, hogy egyszerűen áttolódik a profit a gyártótól a kereskedőre. A boltban továbbra is 10k az SW logós de kínai gyártású pendrive, ezért a kínai gyártó 1500-at kap, 500 elmegy a szállításra, 8k marad ott a boltban. A bolt dolgozója szolgáltat, és helyi, meg is van az oka miért keresnek többet, pedig fizikálisan pont azt csinálja mint a kínai vagy magyar boltos.

Egyébként érdekes végigvinni azt az esetet is, hogy feltesszük a nyugati munkás 2 pendrive-ot gyárt óránként, a keleti csak 1-et. Ez elvileg megmagyarázza miért keres többet. Ok. De ezt mekkora tőkebefektetés után érte el a gyár? Tehát igazából még a munkás gyártja a pendrive-ot, vagy már az ipari robot? Van egy gyár amiben 20 éve dolgoztak 1000-n, most dolgoznak 80-an, a termelés a 3szorosára nőtt. Ez produktivitás növekedés? Ha munkaórára vetítjük akkor egyértelműen igen. Ha befektetett tőkére vetítjük, akkor meg nem, mert az ipari robot sokkal többe került mint a 20 évvel ezelőtti manuális gyártósor.

Persze ha kicserélődik a termék, és nem a pendrive a termék, hanem az ipari robot, amit viszont emberek csinálnak, az már egy valódibb produktivitás növekedés. Ugyanakkor ez nem magyarázza meg az ipari robottal dolgozó emberke magasabb bérét, mivel ő nem végez ettől több vagy jobb munkát. Erre az a magyarázat, hogy a tőke tulajdonosa, aki kifizette az ipari robotot a robotjai által előállított érték nagyobb hányadáról mond le a munkása javára. Ezt vagy azért teszi, mert nem talál olcsóbban munkást, vagy azért mert a külső szabályzók, pl. minimálbér etc erre kényszeríti.

Nem mondom hogy nagy orbán fan lennék, és főleg nem rogán fan. Ugyanakkor a centrum-periféria relációt végiggondolva, a letelepedési kötvény pont arra jó, hogy pénzel rendelkező, és ezért sokat fogyasztó embereket hozzon az országba. Ha ez nagyobb méretekben történne, tehát nem 650 családról beszélünk, hanem mondjuk 10k olyan ember költözne ide, akiknek van 130 milliója kötvényt venni és még költeni is, azok konkrét hatással lennének az itteni bérszívonalra. Ezt most pont meg akarják szüntetni.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@jobkereso:
Egyáltalán nem.
Azzal, hogy te legyártasz egy flash chipet, lesz egy terméked, ami ér 500 Ft. Azzal, hogy ráteszed egy pendrive boardra, lesz egy, ami ér 2000 Ft-t (-500Ft egyéb költség). Azzal, hogy ezt berakod egy Star Wars-s burkolatba lesz egy, ami ér 10 ezret (-5000 Ft jogdíj,-200Ft egyéb költség). (Persze, ez utóbbi semmit nem érne, ha nem lenne egy felépített SW franchise).
Elég jól látszik, hogy az egyes lépésekben hogy mennyit változott a termék értéke.
A chipgyártónak volt 100 Ft haszna, a board gyártónak 1000, a pendrive gyártónak 1800, a SW franchise tulajdonosnak pedig 5000.
Na, ki adta a legtöbbet hozzá a termék értékéhez?

A reformkorban pont az volt a fantasztikus, hogy az elit egy része a modernizáció oldalára állt. Egy része, más része ugyanúgy lassítani igyekezett azt. A kiegyezés után is ugyanez ment tovább. A két világháború között meg még inkább.

Nem lehet kinevelni egy Nokiát. Egy olyan környezetben, ahol nincs gazdasági szabadság nem tud kinőni. Az állam nem tudja megmondani, hogy mire lesz piaci igény. Azt csak a piac tudja megmondani azáltal, hogy 3000 irányba próbálkozik és abból 2999 elbukik, de 1 sikeressé válik.
Ha valami módon sikerülne is létrehozni, gazdasági szabadság híján az is elbukna hamarosan, mert megjelennének a politikusok, akik nyomásgyakorlás útján letérítenék a piaci útról. Plusz telenyomnák a unokaöccsökkel.

Tévedés, tévedés, tévedés. Egy külföldi cég is befelé hozza a pénzt. Amikor leültetsz egy magyar mérnököt egy német cég magyarországi irodájában, akkor lényegében exportot végzel. Mérnöki munkát exportálsz és a német anyacég fizet érte.
Lehet, hogy egy hasonlóan termelékeny magyar cégen belül még többet tudnál exportálni, de ilyen jelenleg nincs, vagy csak elvétve.

És ezen ponton megint oda jutunk, hogy miért érdemes elfelejteni a centrum-periféria dolgot és koncentrálni a gazdasági modellekre.
Van egy olyan modell, amikor a gazdaságot az egyszerű összeszerelő munka dominálja. Ebben a modellben a növekedés hajtóereje a munkaerő olcsósága.
És van egy olyan, amikor a helyi magasan képzett munkavállalók viszik a hátukon a gazdaságot. Ebben a modellben a magas termelékenység.
Az egyikből a másikba való átmenet során tud kialakulni az ún. middle income trap. Amikor egy országban a bérszínvonal már elér egy olyan szintet, ahol a munkaerő olcsóságával már nem tud versenyelőnyt elérni. Ugyanakkor a magasabb hozzáadott értékű szektorok még nincsenek kiépülve. Magyarország ebben rekedt. Többek közt pont az elégtelen gazdasági szabadság, elégtelen mennyiségű és minőségű munkaerő, magas korrupció stb. miatt.

Nem azért nincs magyar Nokia, mert nincs elég képzett ember. Úgy értem, hogy nem ez az oka, viszont az is biztos, hogy ha lenne se tudna működni, mert tényleg nincs.
Csak az én osztályomon 9 nyitott pozíció van. Több német, egy osztrák és még egy új-zélandi is dolgozik nálunk. És nem azért, mert imádunk német fizetéseket adni, hanem mert képtelenség embert találni rá.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@Lord_Valdez:
"Nem attól produktívak, mert egységnyi idő alatt sokat keresnek, hanem azért, mert olyan dolgokat csinálnak, amik nagy mértékben növelik a termékek értékét."
Ez még mindig tautológia...

Magyarország gazdaságtörténetét nem ezek határozták meg, hanem a belső modernizációképtelenség. 1820... Nem is olyan sokkal később, Magyarországon is volt egy reformkor, még később meg a kiegyezés utáni felzárkozás.

Kicsit azt érzem, hogy mindig az kerül elő a kormány mit tesz, mit nem tesz, tegyen valami mást mint amit tesz. A valóság meg olyan, hogy a kormányt politikusok irányítják, akik azért szerezték meg a hatalmat, hogy jó alaposan megtömhessék a maguk zsebét, a rokonaik és felebarátaik zsebét is. Minden ami ebben a témában elhangzik, hogy mit kellene tennie a kormánynak, az a zsebtömést jelentékenyen hátráltatja, márpedig a hatalom megszerzésének ez volt az elsődleges motivációja.
Nem fogják megtenni, mert nem áll érdekükben, ez pont úgy megjósolható mint egy közgazdasági játékelméletben a szereplők viselkedése. Lecserélni sem tudod az így viselkedő poltikust egy morális politikusra, mert annak a zsebtömési opció hiányában nem lesz pénze kampányra, és jelentéktelen szereplőként moroghat a körön kívülről.

Arra, hogy majd a morál felülkerekedik nem lehet számítani. Arra lehetne számítani, hogy az érdek megváltozik, és olyan lesz, hogy el tudunk indulni valamerre.

Ami ezt az országot megváltoztathatja, az olyan változás, amit hajlandó a politikai elit is meglépni, mert jól jár vele, még több pénzt tehet zsebre.
Például kinevelni egy magyar Nokia-t eléri hogy legyen egy vállalati központ ami nem kifelé, hanem befelé hordja a pénzt. Ezzel a politikai elit is jól jár, mert például lesz hol fejest csinálni a gyerekből. Ennek nem fog ellenálni.
Erre nyilván beindul az oktatás mantra, hogy persze azért nincs magyar Nokia, mert nincs elég képzett ember. Ez biztos hogy nem igaz, 3 Nokia felépítéséhez is van elég magyar informatikai szakember, akik most külföldi multik magyarországi irodáiban dolgoznak. Ezek az emberek kétségkívül többet keresnek mint az átlag magyar, de közben még ők is a nyugati hasonló munakörök fizetéseinek harmadát kapják. A döntő az hogy kié a központ, és hol van. A döntő az, hogy kié a cég, kinek termeli a profitot. (bár ez most már az alacsony kamatkörnyezetben kezd jelentéktelen faktorrá válni)

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@jobkereso:
Nem attól produktívak, mert egységnyi idő alatt sokat keresnek, hanem azért, mert olyan dolgokat csinálnak, amik nagy mértékben növelik a terméket értékét.
Amivel kevered az az, hogy a produktivitást nehéz mérni, ezért ilyen becslési módszert alkalmaznak.

Wallerstein egyébként nem sokat beszélt a katonai erőről. Nem is nagyon érdemes, mert az egy törékeny, pillanatnyi helyzetet tükröz. Ha nincs erős gazdaságod, akkor a katonai erőd is csak illúzió lesz. Nála, a katonai erő következmény, nem ok.

Magyarország gazdaságtörténetét nem ezek határozták meg, hanem a belső modernizációképtelenség. A magyar elit görcsösen védte a pozícióit minden modern dologtól több évszázadon át. Mi történt Angliában mondjuk az 1820-as években? Masszív gépesítés, ipari forradalom, gőzgépek mindenhol. Mi történt Magyarországon? A jobbágyság megerősítésén dolgoztak...
Hozzátenném, hogy ez most sincs másként, mert bár a kormány szavak szintjén nagyon támogatja az innovációt, de amint szembesül valami innovációval, amit nem tud uralni, akkor megpróbálja ellehetetleníteni.

A gazdasági környezet nem kizárólag az intézményrendszerből áll.
Egyébként pedig a válasz nagyon kézenfekvő. Ha megnézed, hogy milyen tevékenységeknek mekkora a hozzáadott értéke, akkor azt látod, hogy a mezőgazdaságé a legalacsonyabb. Az iparé magasabb, és a legmagasabb a szolgáltatások bizonyos köréé. Na, most, hogy összpontosul a szolgáltatás? Ahol a legtöbb ember van, azaz a nagyvárosokban. Hasonlóképp, hol összpontosul a magasan képzett munkaerő? A nagyvárosokban. Hol van a legjobb infrastruktúra? Stb.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

Érdekes, nekem a produktivitásos magyarázat tűnik tautológiának :D
Tehát azért keresnek sokat a nyugatiak, mert produktívak, de a produktivitás azt jelenti hogy egységnyi idő alatt sokat keresnek. Értem...

A centrum-periféria reláció jöhet katonai sikerből (pl Moszkva), akkor ennek annyi köze van az intézményrendszerhez, hogy a megfelelő történelmi korban képes volt megszervezni a hódításokat, és hozzá az erőforrásokat.

Jöhet kereskedelemből, ott a perifériát az determinálja, hogy a szomszédságában laknak-e megfelelő népsűrűséggel olyanok akikkel lehet kereskedni, vagy van-e tengerpartja ami megkönnyíti hogy távoliakkal tudjon kereskedni. Tehát pl Norvégia vagy Finnország geológiai okból periférikus, tőlük északra már csak a jég van. Portugália szintén. Görögország profitál is abból hogy elvileg kereskedhet a közel kelet népeivel, feltéve hogy épp nincs velük vallási alapon háború.

Mi magyarok, geológiai alapon éppen lehettünk volna centrum is, ha nem abba a történelmi helyzetbe csöppenünk bele, hogy már létező kelet-nyugati centrumok közé ékelődünk be, amelyek fel is morzsolták a középkori magyar királyságot, az újkorban meg már az osztrákok gyarmataként támadtunk fel mint nemzet.
A kereskedelmen keresztüli felemelkedést elrontotta hogy nincs tengerpart, ezért az áruszállítás (az egyébként mocsaras, folyókkal, hegyekkel szabdalt Kárpát-medencében) igen nehézkes és költséges.

Egy országot az is periférikussá tehet, hogy a számára kultúrálisan kompatibilis terület szélén helyezkedik el, tehát vannak ugyan szomszédai minden irányba, akikkel elvileg kereskedhetne, de gyakorlatilag ezekkel a szomszédokkal nem állnak szóba mert eltérő a vallás, eltérő az ideológia, és a centrumok előszeretettel használják pont ezeket a területeket ütközőzónának, ezért aztán a háborús pusztítás is rendszeres.

A mai Budapestet a Hbasburg birodalom keretei között úgy hozták létre, hogy az egykori királyi Magyarország központja és (osztrák)helytartója legyen, és akkor néhány évtizedik sikeresen működött a 270 ezer négyzetkilométer lokális központjaként, ehhez igazodik a mérete, és akkor nyilván magasabbak is voltak a budapesti bérek mint máshol az országban.

Az intézményrendszer különbségével egész biztosan nem tudod megmagyarázni az országon belüli jelentős bérkülönbségeket, pedig az mért adat.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@jobkereso:
Miért van az, hogy a lottón mindig a nyertes számokat húzzák ki? Mert ez egy tautológia. Az a szám válik nyertessé, amit kihúznak.
Ugyanez a baj ezzel a centrum-periféria gondolkodásmóddal. Hogy egy tautológia. A fejlettebb terület azért fejlettebb, mert centrum és azért centrum, mert fejlettebb.
Rohadtul nem ad választ pl. arra, amit te is felvetsz: hogy lehet, hogy ebből ki törtek egyesek, mások pedig nem.

Ha elfelejtjük a világrendszer-elméletet, mint gondolkodási zsákutcát, akkor mögé tudunk nézni a folyamatoknak.
Miért van az, hogy "a centrumnak módjában áll minden perifériával kapcsolatot tartani, és kereskedni, míg a perifériák csak a szomszédaikkal tudnak meg a centrummal." ?
Azért, mert a "periférián" nem folynak olyan tevékenységek, amik önmagukban is piacképesek a nemzetközi piacon. Lehet, hogy van egy megrendelőjük egy gazdag országban, de itt ki is merülnek az export lehetőségek.
Finnország azért tudott ebből kitörni, mert megjelent olyan termékkel, ami igen. Tehát nem egy megrendelőt szolgált ki, hanem sokat.
Kína kitörése folyamatban van, mert egyre több kínai termék jelenik meg, ami nem egy nyugati ország megrendelésére készült, hanem kínai tervezés.

Sokkal érdekesebb és eredményesebb, ha centrum-periféria viszonyok helyett inkább gazdasági modellekben és folyamatokban gondolkozol. Viszont ezeket nem lehet pár szóban leírni.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2016/10/23/mar_karacsony_elott_menekulhetnek_a_bankok_londonbol/

ez egy kritikus esemény lehet, mert pont azokat a munkahelyeket viszi el Londonból, amiért a jövedelmek oda koncentrálódnak - feltehetően ugyanazok a bankárok fogják ugyanezt a munkát végezni, csak nem Londonban, hanem valahol a kontinesen, és vélhetőleg kevésbé koncentráltan

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@Lord_Valdez: nyilván van ennek rengeteg egyéb oka is, én a poszt végén felsoroltam azt a kettőt, ami szerintem a legfontosabb.
Nevezetesen azt, hogy megvalósul egy belső vállalati, területi alapú újraelosztás, és a tőke repatriált jövedelme, valamint az állami újraelosztás, amelyek jövedelmet visznek át a perifériáról a centrumba. Hogy miért van elkülönülve a centrum, és a periféria, az már félig történelmi elemzés, mivel emögött politika, katonai erő is van, nem csak gazdaság.
De a gazdasgára leszűkítve is fel lehet vázolni sztorikat. Az egyik, hogy a centrumnak módjában áll minden perifériával kapcsolatot tartani, és kereskedni, míg a perifériák csak a szomszédaikkal tudnak meg a centrummal.
Írod azt, hogy jogi környezet. Olyan országokon belül is létezik a centrum-perifria reláció és bérkülönbség, ami pont nem támogatja a vállalkozást, pl Moszkva. Viszont ott kifejezetten erős az állami újraelosztás, a centrum pozíció megszerzésében és megtartásában meg a katonai erő játszotta a főszerepet. Még ha létezik is a korreláció a jogi környezet és centrum szerep között, az nem feltétlenül jelent okságot is, vagy jelentheti hogy visszafelé van ilyen reláció. Vagyis a centrum pozíció miatt jönnek létre a szerephez igazodó jogszabályok,a periférián pedig a periféria szerephez igazodó jogszabályok.
Érdemes lenne megvizsgálni olyan országok pályáját, amelyek periféria szerepből képesek voltak kitörni, vagy annak ellenére elérni egy magas egy főre jutó GDP-t. Pl Finnország, itt szerintem döntő szerepe volt a Nokia-nak, ami helyi vállalati centrummá tette Finnországot, meg hogy az oroszokkal folytatott kereskedelem révén kibújtak a periféria szerepből. Vagy Ausztria, ami a vasfüggönynek szorítva is nagyon sikeres tudott lenni.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@jobkereso:
Na, ez egy nagyon jó kérdés, de egyúttal az egyik legösszetettebb is. És őszintén szólva ez a kortárs közgazdaságtan egyik nagy nyitott kérdése.
A végső válasz, persze, ismert, mert ott realizálható a legtöbb profit, de hogy miért annak ezer oka van.
Az egyik, hogy ott van elérhető megfelelő munkaerő. Viszont ennek is megvannak a maga okai: hogy hol van minőségi oktatás, hol van olyan környezet, ami vonzza a képzett munkaerőt stb.
Egy másik a gazdasági környezet: hol vannak olyan jogszabályok, amik vállalkozás-barátak, hol van infrastruktúra, ami szükséges a gazdaság működéséhez (beleértve közlekedést, energiát és pénzügyi szolgáltatásokat is), alacsony bűnözés, korrupció, politikai stabilitás stb.
Egy harmadik lehet a piacok közelsége, de ez nem minden iparágnál számít. Vagy épp a nyersanyagok elérhetősége, de pl. a turizmus esetében a táj szépsége is játszhat stb.

Szóval, ez egy olyan kérdés, amire nincs egyetlen válasz. Rengeteg tényezőn múlik, és ember meg nem mondja, hogy hol melyiknek milyen súlya van melyik iparág esetében.

Ha már szóba került a jogi környezet, akkor érdekességként említem, hogy van a közgazdászoknak egy kedvenc kísérleti állata: Nogales. Ez egy város, amit 100 évvel ezelőtt kettévágtak és az északi része az USA-hoz került, a déli Mexikóhoz. Azonos természeti adottságok, azonos etnikai összetétel stb. Mégis 100 év alatt a két rész fejlettsége durván szétvált. Nem annyira durván, mint mondjuk Kelet- és Nyugat-Németországé, vagy Észak- és Dél-Koreáé. De meg lehet nézni Kínát és a kínai különleges gazdasági övezeteket is. Ég és föld. Az egyetlen különbség a gazdasági és jogszabályi környezet... Az bizonyosnak látszik, hogy ez egy igen hangsúlyos faktor, de nyilván nem az egyetlen.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?

@Lord_Valdez: "Ha abban a borsodi faluban minden második ember az Apple munkatársa lenne, akkor abban a faluban magas lenne az életszínvonal."
A kérdés pontosan az, hogy miért Kaliforniában dolgoznak az Apple munkavállalói - és miért nem egyenletesen szétszóródva a világban, beleértve 1-2 embert a borsodi faluban is?
Tulajdonképpen ez a koncentrálódás okozza a földrajzilag eltérő béreket.

Bejegyzés: Miért alacsonyak a bérek Magyarországon?