(Az alábbi levelet elküldtem a www.mitigernek.hu címére, az info@mitigernek.hu-emailcímre lehet nekik írni. Az oldal mögött egy civil kezdeményezés áll, amelyik igyekszik a pártok programját egy pártatlan szűrőn átengedni, és megmutatni mennyire jól kezeli az az ország problémáit, vagy hogy mennyire nem.)
A fontossági sorrend témájához szólnék hozzá.
Ezt a mitigérnek.hu-ról másoltam ki, mint a felkért szakértők által megjelölt fontossági sorrendet, ami megjelölné, hogy mely területeken égetően fontos a reform, a változtatás, vagy a fejlődés.
közoktatás minősége és hatékonysága
korrupció és pártfinanszírozás
a roma/cigány népesség integrációja
egészségügy minősége és hatékonysága
képzetlenek alacsony foglalkoztatási rátája
költségvetési politika stabilitása, kiszámíthatósága
vállalkozásbarát / teljesíményt ösztönző adórendszer
jogszolgáltatás minősége, függetlensége, hatékonysága
kormányzati szintek közti feladatmegosztás, finanszírozás (=önkormányzati reform)
esélyegyenlőséget biztosító közoktatás
nyugdíjrendszer egyensúlya
felsőoktatás minősége és hatékonysága
nagy állami vállalatok (MÁV, BKV, MVM)
üzleti környezet, adminisztratív terhek csökkentése
alkotmányos rend, független hatalmi ágak elismerése, tisztelete, megerősítése
eredményorientált, átlátható, számonkérhető költségvetési tervezés
euro-bevezetés
nyilvánosság, közadatok hozzáférhetősége
területi eltérések fejlettségben, életesélyekben, életminőségben
energiafüggőség
állami vagyon menedzsmentje
környezetszennyezés
szembenézés a múlttal, egészséges nemzeti identitás
öregedés és népességfogyás
magánnyugdíjpénztárak szabályozása
passzív, sodródó szerepünk az EU-ban
anómia, pesszimizmus
korrupció és pártfinanszírozás
a roma/cigány népesség integrációja
egészségügy minősége és hatékonysága
képzetlenek alacsony foglalkoztatási rátája
költségvetési politika stabilitása, kiszámíthatósága
vállalkozásbarát / teljesíményt ösztönző adórendszer
jogszolgáltatás minősége, függetlensége, hatékonysága
kormányzati szintek közti feladatmegosztás, finanszírozás (=önkormányzati reform)
esélyegyenlőséget biztosító közoktatás
nyugdíjrendszer egyensúlya
felsőoktatás minősége és hatékonysága
nagy állami vállalatok (MÁV, BKV, MVM)
üzleti környezet, adminisztratív terhek csökkentése
alkotmányos rend, független hatalmi ágak elismerése, tisztelete, megerősítése
eredményorientált, átlátható, számonkérhető költségvetési tervezés
euro-bevezetés
nyilvánosság, közadatok hozzáférhetősége
területi eltérések fejlettségben, életesélyekben, életminőségben
energiafüggőség
állami vagyon menedzsmentje
környezetszennyezés
szembenézés a múlttal, egészséges nemzeti identitás
öregedés és népességfogyás
magánnyugdíjpénztárak szabályozása
passzív, sodródó szerepünk az EU-ban
anómia, pesszimizmus
Erre a szakértők kidobták az első 4-et, tehát:
közoktatás minősége és hatékonysága
korrupció és pártfinanszírozás
a roma/cigány népesség integrációja
egészségügy minősége és hatékonysága
korrupció és pártfinanszírozás
a roma/cigány népesség integrációja
egészségügy minősége és hatékonysága
Ez a sorrend viszont egyáltalán nem Magyarország valós társadalmi, és gazdasági problémahalmazát képezi le, ennek pedig eredendően két oka van.
Az egyik, hogy a megkérdezettek egy kötött listából választhattak ki, és pontozhattak problémákat, hogy az szerintük mennyire súlyos. A kiinduló problémalista viszont komoly átfedéseket tartalmaz. pl.
6. költségvetési politika stabilitása, kiszámíthatósága <> 16. eredményorientált, átlátható, számonkérhető költségvetési tervezés
10. esélyegyenlőséget biztosító közoktatás <> 1. közoktatás minősége és hatékonysága <> felsőoktatás minősége és hatékonysága
korrupció és pártfinanszírozás <> állami vagyon menedzsmentje <> nyilvánosság, közadatok hozzáférhetősége <> nagy állami vállalatok (MÁV, BKV, MVM)
nyugdíjrendszer egyensúlya<> öregedés és népességfogyás <> magánnyugdíjpénztárak szabályozása
vállalkozásbarát / teljesíményt ösztönző adórendszer <> üzleti környezet, adminisztratív terhek csökkentése
Ebből rögtön kiderül az is, hogy az összetartozó, átfedő kérdésekre a megkérdezettek nagyon eltérő pontszámot adtak, pl a 6. és a 16. hely, ami szinte ugyanazt fedi, amiből pedig az derül ki, hogy a kérdőívet kitöltők ad hoc válaszokat adtak, és az eredmény nem igazán vehető komolyan.
nyugdíjrendszer egyensúlya<> öregedés és népességfogyás <> magánnyugdíjpénztárak szabályozása
vállalkozásbarát / teljesíményt ösztönző adórendszer <> üzleti környezet, adminisztratív terhek csökkentése
Ebből rögtön kiderül az is, hogy az összetartozó, átfedő kérdésekre a megkérdezettek nagyon eltérő pontszámot adtak, pl a 6. és a 16. hely, ami szinte ugyanazt fedi, amiből pedig az derül ki, hogy a kérdőívet kitöltők ad hoc válaszokat adtak, és az eredmény nem igazán vehető komolyan.
Az átfedő kérdések összevonásával a kérdések száma csökkenne, és a kérdések jelentése divergálna, így határozottabb képet adna arról, hogy a megkérdezettek ténylegesen mit gondolnak.
A másik oka elvi természetű. A megkérdezettek köre nevesítve szerepel a honlapon. A listát áttekintve nyilvánvaló, hogy a regnáló magyar értelmiségi elit tagjairól van szó. Ráadásul egy olyan elit tagjai, akik azért az elmúlt időszakban jellemzően leszerepeltek. Attól függetlenül, hogy vajon a hozott képességeik valóban arányban állnak-e a betöltött társadalmi pozícióval, és így a vélemény mértékadó, és az ország hasznára fordítható, mindképp probléma, hogy ezek az emberek élethelyzetükból fakadóan nem ugyanazt a képet, realitást élik meg mint a hétköznapok embere, vagy akárcsak a "terepen" dolgozó középosztálybeli értelmiségi. Akinek nincsenek napi megélhetési problémái, és nem is találkozik, beszél rendszeresen ilyen emberekkel, az ő számára egy kultúrális, vagy merőben jogi/demokratikus probléma nagyobb súllyal fog a listán szerepelni, miközben a gazdasági problémák háttérbe szorulnak - neki ez nem fontos, mert ő már megteremtette a jólétét.
A megkérdezettek körének a megválogatásával, pl elegendő számú művész-értelmiségi bevonásával, az egyébként sokkal fajsúlyosabb gazdasági kérdések háttérbe szorulnak, és így kerül pl. a közoktatás a lista élére. A közoktatás ügye természetesen fontos dolog, de a hatásának az időállandója olyan nagy, hogy egy rövid távú cselekvési programba beépítve nem érhető el vele látványos siker. Ebből fakadóan is, de ettől függetlenül is, egész biztosan nem ez Magyarország no. 1 problémája, ennél sokkal fontosabb probléma az államadósság magas szintje, és az alacsony foglalkoztatottság is, tehát egy a valóságot tükröző probléma-listában legfeljebb az 5.-6. helyre lenne elegendő.
Ugyanennek, a megkérdezettek körének a megválogatásának tudható be az is, bár ez esetben lehet hogy általánosságban a magyar társadalom általánosabb érzéketlensége húzódik meg, hogy az elöregedés problémaköre hátulról a 4. helyet kapta meg. Ez pedig tipikusan olyan probléma, ami ugyan a közoktatásnál is nagyobb időállandóval fejti ki a hatását, ugyanakkor a hatás ereje olyan nagy, hogy igazából még ezzel együtt is az első pozíciók némelyikére kellene kerülnie. Az elöregedés mint kiinduló ok nemcsak a nyugdíjrendszer stabilitásában, de az alacsony foglalkoztatottságban, és a magyar társadalom óriási, és halmozódó külső adósságában, az implicit és explicit államadósság fenntarthatatlanul magas szintjében meghatározó szerepet tölt be. Ugyanez tehető felelőssé a politika populista, rövid távú szemlélet irányába való eltolódásáért, mert az elöregedéssel az inaktív választók politikai súlya kétszeresen is megnő - miközben az ellensúly aktív szavazók száma csökken. A probléma kezeletlensége, a növekvő számú eltartott eltartása érdekében fokozódó adóprésen keresztül további gyerekvállalások feladását okozza, ezen keresztül pedig az elöregedés, a demográfiai válság nagy időállandóval ugyan, de pozitívan visszacsatol, és így önmmagát gerjeszti.
Ebből az ördögi körből a kitörés csak nagyon határozott, rövid, közép, és hosszú távú hatásokat egyaránt magába foglaló programmal lehetséges, ami legalább a társadalom gazdaságilag aktív részének a közreműködését igyényli, miközben az inaktívak részéről az igényeik visszafogását.
Az ország valóban legégetőbb problémáinak a felderítésére olyan internetes kérdőívet kellene kibocsátani, ami tartalmaz egy 5-6 kérdésből álló egyszerű kvízt, aminek a kitöltésével az egyszeri honpolgár műveltsége, vagy logikai készsége lemérhető, és így sokkal több, de szűrt, jobb képességű ember véleménye determinálja azt. Az ismételt szavazások kizárhatóak úgy, hogy a programnak rögzítenie kell a válaszadó ip címét, és arról az ip címről több szavazást már nem fogad el.
Tisztelettel
Ardywal
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.