Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

társadalomkritika és gazdaság

Magyar pártrendszer - Fidesz

2010/01/17. - írta: ardywal

 Fidesz

 

A magyar pártrendszer "legsúlyosabb" tagjával folytatom. Itt a "súly" alatt most elsősorban a választói preferenciákon mérhető politikai súlyt értem.

A Fidesz még a rendszerváltás előtt létrejött pártok egyike. Létrejöttekor egy értelmiségi bázison alapuló, a liberális és nemzeti eszméket egyesíteni próbáló párt volt, nagyon erős antikommunizmussal, és progresszív, Európa felé nyitott politikával.

Az első váltást az SZDSZ belépése jelentette a demokratikus charta-ba, amelyre a Fidesz jobbra fordulással válaszolt. A Fidesz arculatváltozása már 1993-ban megkezdődött, majd 1994 után, a jobboldal megsemmisítő vereségét követően, az összeomlott MDF romjain táplálkozva vált meghatárzóvá. A Fidesz kihasználva a megnyíló politikai teret indentitást váltott, és áttért a konzervatív, nemzeti, keresztény identitásra, a liberális elemeket pedig háttérbe szorították, bár az teljesen sohasem szűnt meg. A 98-02 es kormányzati szerep ennek a jobboldali pozíciónak a kizárólagossá tételéről szólt, fokozatosan a felőrlődő kisgazdapártot, és az mdf-ből kiszakadó pártocskákat is felszippantották, így a korszak végére, 2002 körül már csak a MIÉP maradt egyedül rajtuk kívül mint jobboldali párt. Magát az MDF-et szatelitként integrálták, és a 2002-es választásokon közös listán indultak.

Az elbukott 2002-es választást követően a Fidesz újból arculatváltozáson megy keresztül, az azt megelőző, valamilyen szinten még jelen lévő gazdasági liberalizmust teljesen felváltja a kádári szocializmus hirdetése, és a populáris, baloldali pártokra jellemző osztogató politika, amit mivel nem ők vannak kormányon, a kormányzó MSZP-től követel.

 

Értékrendszer

 

A Fidesz értékrendszere két tengelyen értelmezhető, az egyik a nemzeti-globalizációs tengely, ami összemosódik a népi-urbánus, vagy vidéki-városi tengellyel, és amelyen a Fidesz a nemzeti-népi-vidéki ágat képviseli, de ez nem olyan hangsúlyos mint a Jobbik esetében. A másik tengely a gazdasági, ahol az állampárti szocializmus az egyik, és a (neo)liberális kapitalizmus a másik véglet. Ezen a tengelyen az állampárti szocializmus oldalán állnak. Ez a Fidesz esetében viszonylag új keletű változás, egyrészt a 98-02es kormányzásuk alatt történt ezen a téren elmozdulás, de főleg a Nemzeti Petíció-ban megfogalmazott pontok, amelyek már egyértelműen kádári jelleget öltöttek. A Fidesz esetében azonban van egy sajátos kétarcúság, ami miatt 1-1 ilyen besorolást mindig árnyalni kell. Ami tény, most a Fidesz határozottan kiáll a szocializmust gyakorlatilag definiáló állami egészségügy, nyugdíjrendszer, a magas szinten lévő szociális ellátás, és rendszer fennmaradása mellett. 

A Fidesz hivatalos kommunikációja a szociális egyenlőtlenségekre, és a kormányzat kritizálására épít, a kommunikáció elég nagy része abból áll, hogy a kormányzati lépések hibáit emlegeti fel, gyakorlatilag minden megszólalás kritika. Ez a hivatalos kommunikáció nem tartalmaz semmilyen kisebbségekre vonatkozó ellenérzést, vagy kirekesztést. Tehát a Fidesz hivatalosan egyáltalán nem kirekesztő. Ezzel együtt viszont maguk a Fidesz szavazók, az egymás közti beszélgetésekben, tehát nem hivatalosan, és nem a Fidesz nevében, de burkoltan mégis tőle elvára kirekesztőek. A kirekesztés az alacsony keresetűek esetében a cigányság ellen irányul, a magasabb keresetűek esetén a zsidóság ellen. De mint ismétlem, ez nem a párt hivatalos politikája, ez pusztán a nemzeti értékek képviseletének a következménye, hogy a választók elvárnák a "nemzetidegen" elemek kirekesztését. A baloldal szereti ezt a fajta kirekesztést egy szűk csoport által keltett ideológiai torzulásnak tekinteni, de valójában a helyzet valószinűleg épp fordított, és a Fidesz vezetősége  semleges ebben a kérdésben, és inkább kerüli a témát, hogy ne kerülhessen a kirekesztés, vagy antiszemitizmus vádja alá. 

A Fidesz értékrendszere kettős, mert két teljesen eltérő társadalmi csoportot kíván megszólítani. Az egyik csoportot a a vidékiek, alacsony keresetűek/inaktívak jelentik. A számukra írt kommunikáció, vagy a feléjük mutatott arc a szociálisan érzékeny, tőke ellenes, állampárti, és rendpárti baloldaliságot fogalmazza meg. Ennek jegyében íródott a Nemzeti Petíció, a népszavazás az egészségügyi rendszer átalakításáról, és ennek jegyében születnek napi szinten kritikus megszólalások beruházások kapcsán. Olyan kifejezések kapcsolódnak ide, mint a "Bankárkormány", vagy a sokat emlegetett multinacionális tőke.

A Fidesz másik arca a nemzeti szín. A párt igyekszik egyfelől a nemzeti-globális tengelyen nemzetinek mutatkozni, és erkölcsi fölényre szert tenni a nemzeti jelképek, és a nemzeti érzés kisajátításával, a politikai ellenfelét pedig a globalitással azonosítani, és a nemzeti jelképek megcsúfolásával. Pl. a turul szobor lebontatása körül vívott csaták egy olyan ideológiai töréspont mentén zajlottak, ahol a nemzeti érzelműek számára egy fontos nemzeti jelkép meggyalázása lett volna a szobor lebontása, míg a másik fél ugyanebben a fasizmus szimbólumát látta (vagy akarta beleláttatni). A Fidesz ezen arculata az értelmiségnek szól, azoknak akik jobb anyagi helyzetben vannak, adott esetben a rendszerváltás nyertesei közé tartoznak, ugyanakkor nem azonosítják magukat a posztkommunista elittel. A Fidesz tulajdonképpen ettől a célcsoporttól várja a szolidaritást az 1. célcsoport igényeinek a kielégítéséhez, mivel ha számukra egy korlátos költségvetésből erőforrásokat kíván átcsoportosítani, akkor azt ezektől, a középosztálytól lehet elvenni. Ezért fontos, hogy ezen szavazóbázis meggyőzése ne anyagi érdekek, hanem emocionális szempontok mentén történjen.

A Fidesznek van ezen kívül egy harmadik arca is, amely Matolcsy Györgyhöz köthető, és ami adócsökkentéssel, és a KKV szektor felélesztéséről szól. Ez a harmadik arc a legkevésbbé hangsúlyozott, és egyúttal a legszűkebb választói csoportnak szól. Az ennek a csoportnak szóló üzenet direkt ellentmondásban van az 1. csoportnak szánt üzenettel, és arra a meggyőződésre alapul, hogy "ellopták". Tehát hogy ott van a pénz a társadalomban, csak valakik elvették, és ha visszveszik, akkor lesz egyszerre pénz adót is csökkenteni, és szociális kedvezményeket is fizetni. Ez nyilván irracionális, de a Fidesz kommunikáció eddig legalábbis sikeresen hiteti el mindkét csoporttal, hogy neki, és csak neki mond igazat, a másiknak nem, és ezért azok rászavaznak. A 2. célcsoport és a 3. célcsoport bizonyos mértékig átfed, de a fő hangsúly a nemzeti színen van, ami emocionális, ezt egészíti ki a csoport egy részhalmaza számára a 3. arc. Ugyanennek a kommunikációnak a része  a Laffert-görbe néven elhíresült grafikon, ami azt hivatott bizonyítani, hogy az adócsökkentés hatására több pénz folyik be a költségvetésbe, és így fedezetet teremt a szociális osztogatásra is.

A Fidesz szavazói között is nagy számban jelen vannak az anti-szavazók, akik esetleg nem is ismerik a Fidesz programját, és a Fidesz ellentett pártjára adnak le protest szavazatokat, amikor a Fideszre szavaznak. A Fidesz ellentett pártja egyértelműen az MSZP. Az MSZP elutasítottsága mindig a Fidesz hasonló mértékű népszerűség növekedését eredményezi, tehát ha mintha egy  y <> 1-x függvénykapcsolatban állnának. A Fidesz jelenlegi népszerűsége elsősorban az MSZP elutasítottsága miatt olyan nagy, amely elutasítottság pedig elsősorban a 2006os öszödi beszéd, a választók 2006os átverése miatt van. Ezt fokozza az együttműködés az SZDSZ neoliberális programjában, az egs rendszer átalakításával való próbálkozás, és a korrupciós ügyek. Tehát a Fidesz a népszerűségét, hasonlóan a Jobbikhoz, nagyrészt az ellentett párt sikertelenségéből nyeri, nem a saját hiteles kommunikációjából, vagy kormányzati sikeréből. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a Jobbikkal szemben a Fidesznek az ellenzéki szerep dacára vannak önkormányzati pozíciói, ahol viszont nem teljesített látványosan jobban mint a szocialista városok. Viszont rosszabbul sem, ahogy általában az önkormányzatok, úgy a fideszesek is forráshiánnyal küszködnek, és emiatt az adósságállomány növekszik. A Fidesz népszerűség növekedése egyértelműen nem a sikeres önkormányzati szereplésekből következik, viszont bizonyos értelemben, elsősorban az értelmiség számára a 98-02-es kormányzás relatív szervezettsége, és prudenciája vonzó track record-ot jelent az MSZPvel szemben.

Tömörebben megfogalmazva, a Fidesz értékrendszer is a Jobbikhoz hasonlóan a "szocializmust nemzeti keretek között", vagy a "nemzeti színbe csomagolt szocializmus" mondattal lehetne leírni. A Jobbikkal ellentétben ez nem tartalmaz direkt felhívást a "nemzetidegenek" kirekesztésére, de azt ha valaki akarja hozzágondolhatja. A lényeg, a hangsúly a szociális rendszeren van, és ebből szerzi a Fidesz a szavazói többségét is. A Jobbik esetében a hangsúly inkább a kirekesztésen van, és csak másodlagos a szociális érzékenység.

 

2010 es választások

 

A Fidesz győzelme biztosnak látszik, egyszerűen azért mert a lehetséges váltópárt, az MSZP elvesztette jelentős szavazóbázisát, tehát ha ugyanannyi ember menne el szavazni a Fideszre, mint tette azt 2006ban, akkor is ők nyernének, mert az MSZP-re kevesebben fognak, és már nincs is SZDSZ.

A jelenlegi népszerűséget mutató közvélemény kutatásoknál azonban lényegesen szerényebb eredménnyel. Ennek az oka az, hogy elő fognak kerülni a rejtőzködő baloldali protest szavazók, akik egzisztenciális félelemmel tekintenek egy nagyarányú Fidesz győzelemre, pláne ha a baloldal sikeresen elhiteti hogy küszöbön áll a Fidesz-Jobbik koalíció. (És természetesen az alacsonyabb választási eredmény épp ebbe az irányba motiválja a Fidesz-t). A másik oka, hogy a Bajnai kormány működésével kapcsolatban jóval kevesebb közvetlenül az MSZP-re visszahulló sérelem esik, ami miatt az MSZP-t elutasító protest szavazók egy része a szavazásig meg fogja magát gondolni, és nem megy el szavazni. A két kispárt, az MDF (SZDSZ) és a jobbik szintén szavazókat vihetnek el, bár inkább az eddig nem szavazók közül, illetve az MSZP táborból.

Fentiekből következően a Fidesz szinte biztosan nem szerez 2/3-ot egyedül. Az esélyek latolgatása inkább annak szól, hogy képes lesz-e egyedül kormányozni, vagy koalícóra kényszerül. Az az eset, amikor koalícióra kényszerül bővebb kifejtést érdemel:

  •  MSZP:  Ez szinte kizárt, elsősorban mert a Fidesz az antikommunizmusra, nemzeti érzelmre építi az arculatának 2. felét, ami összeegyeztethetetlen lenne egy ilyen lépéssel. Gyakorlatilag rengeteg szavazót vesztene egy ilyen húzással, viszont cserébe kormányon is megtehetné őket bűnbaknak. Ez azonban aligha lenne nekik jó üzlet.
  • Jobbik: Ez nem kizárt, de a Fidesznek nagyon rossz üzlet lenne. Már kötöttek koalíciót a kisgazdapárttal, illetve most is a párt szatelitje a KDNP, tehát a kényszerhelyzet nagy úr, márpedig egészen biztos, hogy a Fidesz ezúttal kormányozni akar, nem ülnek végig még 4 évet ellenzékben. Azért lenne rossz üzlet, mert ezzel magukra szabadítják a baloldali protest szavazókat, akik enélkül otthon maradnának. A másik, hogy az Európa paralmentben, Orbán Viktor a néppárt alelnöke, és ebbéli minőségében kifejezetten kínos magyarázkodásra kényszerülne, külföldön. Ez természetesen nem kizárt, hiszen pl Slota pártját is bevette koalícióba Fico, és hajlandó volt megfizetni ennek az árát. Annyi biztos, hogy egy ilyen koalíció évtizedekre elegendő muníciót adna a baloldali sajtó kezébe.
  • MDF:  Az elmúlt néhány év propagandája, az MDF balratolása, besorolása a baloldalra, vakondokozás etc és természetesen magának az MDF-nek az együttműködése a Tisztelet Társaságával, Bokros Lajos beemelése, majd az SZDSZ-el való együttműködés (ha ez igaz) olyan helyzetet teremt, ami nagyon megnehezíti a koalíciót a Fidesz számára. Gyakorlatilag törölniük kéne a szavazók memóriájából az MDF-el kapcsolatos kommunikáció elmúlt 2-3 évét. Emelett adott egy nagyfokú ideológiai ellentét is, mivel az MDF egy konvervatív-liberális irányba indult el, amitől a Fidesz épp eltávolodóban van. Ezek olyan ideológiai-arculatbeli elemek, amely a két pártot idővel egymás ellentett pártjává tehetik, abban az esetben, ha az MSZP az eddigeknél lényegesen kisebb jelentőségűvé zsugorodik, vagy pártszakadásokon keresztül szétesik. A másik két lehetséges koalíciós partnerhez képest azonban még mindig az MDF-el való koalíció a legkisebb rossz a Fidesz számára, ezzel veszítene a legkevesebb szavazót, ezzel tudná a baloldali szavazók egy részét is úgy sikeresen integrálni a kormány alá, hogy közben nem kell az antikommunizmusából semmit feladnia, ráadásul a külföld szemében is szalonképes partnerként tud megjelenni. További szempont, hogy az MDF egyelőre meglehetősen labilis szervezet, amiről könnyen le tudna választani képviselőket, és a maga padsoraiba átűltetni - már a választások után.

 

 Mi lesz a választások után?

 

A Fidesz esetében, mivel nagy valószinűséggel kormányozni fog,  feltehető az a kérdés, hogy mit fognak tenni kormányon? Ez más pártok esetében nem olyan konkrét kérdés, mivel ha kormányra is kerülnének, azt kisebbségi partnerként tennék, kénytelen-kelletlen alkalmazkodva a partnerhez, ami nagy valószinűséggel a Fidesz.

Korábban említettem, hogy a Fidesz kettős értékrendszerrel rendelkezik, amelyben két csoport, az 1. (szociális) és a 3.(kisvállalkozó/értelmiségi) körnek szánt üzenet egymásnak ellentmond. Tehát kormányra kerülve a Fidesz 3 dolgot tehet.

  • Vagy az 1. csoport igényeit elégíti ki, és akkor magas költségvetési hiány, forintgyengülés, esetleg a hitel visszafizetések átütemezésének a kérése fog állni. Ezen az ágon nem elképzelhetetlen egy államcsőd valamikor 2010 második fele vagy 2011 körül, főleg ha a világgazdasági recesszió W alakú lesz. 
  • Vagy a 3. csoport igényeit elégíti ki, amely esetben viszont Orbán Viktornak is el kell mondania, a választások után a saját öszödi beszédét, amiben bevallja, hogy mégsincs pénz szociális osztogatásra, és végig kell csinálni az ellátórendszerek reformját, kapitalistább társadalmat kell építeni, mert különben csődbe megyünk. Ez esetleg megint feldühödött tömegek utcára vonulásával fog járni, a Jobbik szárnyalni fog, az MSZP szintén, de cserébe elkerüljük az államcsődöt, elindulhat egy lassú felzárkózási folyamat, egy reform.
  • A harmadik eset, hogy megpróbál lavírozni a két csoport érdekeinek kielégítése között. Ez viszont valószinűleg oda fog vezetni, hogy egyik csoport sem lesz elégedett a Fidesz teljesítményével, és azért fog nagymértékben, a 2. esetnél is nagyobb mértékben zuhanni a népszerűség, bár az nem járna utcai harcokkal, de nem is nyílna meg az út reformfolyamat előtt, tessék-lássék változtatások lennének, pl az adóterhek mérséklése 3-4% ponttal, 20-25% helyett, ami minimum kívánatos lenne.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ardywal.blog.hu/api/trackback/id/tr371679038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása